Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel, szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon, nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell, sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem, ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond kaland,
mi egyszer véget ér ugyan – ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
Give merriment, and nothing, Sir! Myself tackle the others. Then the others does not interest, you are fortune, ill fate, a failure success. Let me smile at a trouble and trouble, somebody else is not needed, this single shelter, even the privilege of my solitude are needed only, I exchange a fate, anywhere, with anybody, if my merriment, I may make it voluntarily; and frees again the discipline, if I know his sense and I undertake it, and not armour, but wing my shoulder. And that let the tomorrow not be an all trouble,
but beginning and continuing crazy adventure,
we ends though once – add merriment to it only, Sir.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.